Elgondolkozott már azon, hogy…
  • jelenleg közel 3 millió nyugdíjas nyugdíját 3,4 millió járulékfizető termeli meg, és ez az arány évről évre romlik? 
  • a kb. 3,4 millió járulékfizető közel fele minimálbérre van bejelentve? (nyugdíjuk várhatóan 40-45.000 Ft lesz mai értékben mérve) 
  • ahhoz, hogy valaki jogosult legyen öregségi nyugdíjra, a korhatár elérése mellett legalább 20 év szolgálati idő szükséges? 
  • az esetlegesen be nem vallott jövedelem után nem képződik nyugdíj
  • a Ratkó-korszakban születettek közül félmilliónyian csak nagyon alacsony nyugdíjra számíthatnak? 
  • a nyugdíjminimum összege jelenleg alig 30 000 Ft


   Hallottunk mostanában svéd modellről, német modellről, és elég komoly a bizonytalanság ezen a fronton. Nem is csoda, hiszen bárhogyan is alakul az állami nyugdíj, egy gond mindig is lesz vele. Mégpedig az, hogy hosszú távon nem tervezhető. 



    A legnagyobb probléma a társadalom elöregedése,és a problémák 2 nagy hullámban fognak jelentkezni. Mégpedig a "Ratkó korszak"-ban és a GYES/GYED bevezetésekor születettek (2 kiugró csúcs a középső diagramon) nyugdíjba vonulásakor. Tehát először 2013-2020 közt, majd 2035-2045 közt (mai 30as korosztály!) fog "borulni a bili".


  • Azok, akik arra építenek, hogy tíz év múlva tisztes nyugdíjat kapnak, súlyosan tévednek. 
  • Azok, akik arra építenek, hogy az állam majd megoldja a problémáikat, még nagyobbat tévednek. 
  • Azok, akik azt hiszik, hogy a fenti állítások majd attól függnek, hogy milyen színű kormány lesz hatalmon, sajnos húsz év alatt semmit nem tanultak. 

   Véleményem szerint valahogy így fest most a magyar nyugdíjrendszer. Valódi reformokra van szükség, és nyugati mintára eszünkbe kell vésni az öngondoskodás fontosságát. Vegyük sorra az egyes pilléreket.



   A TB nyugdíj (állami nyugdíj) a fentebb látott korfa miatt egy időzített bomba. 

   A magánnyugdíj-pénztár mint olyan, a tagok 97%-ának megszűnt létezni. 

   Az önkéntes nyugdíjpénztár jó megoldás azoknak, akik havonta csak pár ezer Ft-ot tudnak megtakarítani nyugdíjcélra. Az egyéni tagdíjbefizetésre 20% adókedvezmény vehető igénybe, évente maximum 100.000 Ft.

   A Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) esetében szintén 20% adókedvezmény vehető igénybe a befizetései után. Előnye az ÖNYP-hoz képest, hogy több befektetési alap érhető el, viszont megtakarítását csak nyugdíjba vonuláskor veheti fel.

   Az öngondoskodás nálunk nem nagy "divat" egyenlőre. A német nyugdíjas azért tud lakóbuszt venni és körülutazni a földet, mert munkába állása óta nettó bevételének 10-15-20%-át megtakarítja. Ezt a tőkét kizárólag nyugdíjra teszi félre, és nem ehhez nyúl ha épp új autót LCD tévét stb.-t szeretne. 


  Vagy?  


   Akadnak különféle kalkulátorok az interneten, amelyek azt a hamis illúziót keltik, mintha valóban kalkulálható lenne a nyugdíj összege előre, és összehasonlítható lenne az állami, a magán, és a vegyes rendszer által kínált összeg. Sajnos ez egyáltalán nem így van. A helyzet az, hogy egyre több nyugdíjast kell egyre kevesebb aktív embernek eltartania, így az állami rendszerben nem kalkulálható előre a nyugdíj összege.
   A pirossal jelölt országokban a legnagyobb a reformnyomás, a zölddel jelöltekben a leginkább fenntartható a nyugdíjrendszer.

   Ami egyedül kalkulálható az az öngondoskodás. Miért is? Mert a befizetéseket ugyanis külön, valódi  egyéni számlán tartjuk nyilván. Így az ügyfél mindig pontosan tudhatja, hogy mekkora összeget halmozott már fel. (látja a pénzét, tudja mennyi van, és az megvan!!!) Ennek a befizetett és összegyűjtött tőkének a nyugdíjba vonulás pillanatában a mindenkori hozama alapján (örökjáradék) alakul ki a tulajdonos várható nyugdíja.


 Öngondoskodás: Hogyan csináljam? 

   Először is meg kell tanulnunk hosszú távon gondolkodniA jövőről (nyugdíjas évekről) való gondoskodás sajnos áldozatokat kíván meg a jelenben. Minél távolabbi célról legyen szó, annál gyengébb támogatást kap az adott cél az érzelmeinktől. Ilyenkor kell belépnie az értelemnek! 


  1. A nyugdíj tervezésekor az első kérdés, hogy mekkora havi nyugdíjat szeretne? Az egyszerűség kedvéért számoljunk 100.000 Ft/hó független nyugdíjjal.
  2. A második kérdés, hogy mekkora tőkét kell ahhoz összegyűjteni, hogy biztonságosan kitermelje a 100.000 Ft/hó (1.200.000 Ft/év) nyugdíjat? Biztonságos 4%-os reálhozamot feltételezve ez az összeg 1.200.000/0,04 = 30.000.000 Ft. 
  3. Hogyan tud összegyűjteni 30 milliót? Itt jön képbe a hosszú táv. Minél hosszabb távon gondolkodom, annál kevésbé fáj ma a jövőről való gondoskodás.
10 év alatt – elég nehéz lesz
Havi megtakarítási igény: 146.500 Ft


20 év alatt – kezd emészthetővé válni
Havi megtakarítási igény: 39.000 Ft


30 év alatt – simán megy
Havi megtakarítási igény: 13.000 Ft


   Ez a módszer (örökjáradék) azt feltételezi, hogy a nyugdíjas korunkra összegyűjtött tőkét nem éljük fel, csak annak hozamaiból fizetünk magunknak járadékot. A tőke örökölhető, az összegyűjtött pénzmaghoz nem nyúlunk.
   Egy másik módszer, amikor az összegyűjtött tőkét és annak hozamait is elköltjük nyugdíjas éveinkben. Ekkor kevesebb pénz is elég a nyugdíjhoz. Számítás: havi nyugdíj összege x 150. Példánkban ez: 100.000 Ft x 150 = 15.000.000 Ft

Kérjen időpontot díjmentes személyes konzultációra!
Elérhetőségek:
Mobil: +36-30/528-56-80
E-mail: 
tibor.somogyi88@gmail.com

Facebook: http://www.facebook.com/somogyi.tibor
Blog: http://somogyitibor.blogspot.com/
Iroda címe: 7400 Kaposvár, Rákóczi tér 9-11